Vannak olyan lakberendezési/építészeti fogalmak, amikről első hallásra azt hihetjük, hogy ugyanazt jelentik, mégis nagy különbség lehet a két fogalom között. A mai cikk is egy ilyen különbséget hivatott tisztázni.

Városi otthon keresésekor gyakran alapvető igényként támasztjuk az új otthonunk felé az erkély meglétét. Gondolhatnánk, hogy ez csak annak fontos, aki dohányzik, de a Covid alatt bebizonyosodott, hogy mindenkinek fontos lehet, hogy ilyesformán érintkezzen lakása a külvilággal. Egy vasárnapi reggeli az erkélyen vagy egy hangulatvilágításos borozós este mind hozzájárulnak a pozitív környezetünkhöz.

De mit is keresünk pontosan, mikor erkélyes lakás után nézünk? Mondhatnánk, hogy az erkély az erkély, ajtó-ablak, kimegyek, kinn vagyok és annyi. A mérete számít kicsi-e vagy nagyobb, és semmi több. Pedig van néhány lényeges tényező, ami befolyásolhatja választásunkat. A különböző “erkély típusoknak” mind megvan az előnye és a hátránya is.

Ahhoz, hogy átbeszéljük ezeket a pro-kontrákat, meg kell ismernünk, hogy milyen építészeti elemmel is van dolgunk.

A francia erkély kissé kakukktojás, mégis szerettem volna megemlíteni ebben a cikkben, mert sokszor erkélyként hivatkoznak rá a lakáshirdetésekben, ami félrevezetően hathat. 

A francia erkély egy olyan építészeti megoldás, mely egy földig érő ablak vagy ajtó elé kívülről elhelyezett korlátot jelent. Erre az erkélyre jellemzően nem lehet kiállni, kiülni, maximum belülről tudunk odatenni egy-egy széket, kis asztalt, hogy kitárva az ablakot időzhessünk a friss levegőn. Tehát ez az erkély nem ad ténylegesen használható plusz területet a lakásunkhoz, inkább egy finom kis dizájn részlet, ami hangulatosabbá teheti otthonunkat, ha kihasználjuk az adottságot.

Kevésbé jellemző városi környezetben a lakáshoz kapcsolódó terasz, általában drágább lakókörnyezetben fordul elő. Jellemzően a talajszinten vagy az épület valamely födémszintjén, az épülethez kapcsolódva helyezkedik el. Mérete és alakja nagyon változatos lehet, ezért önmagában ezek alapján nem különíthető el az erkélytől.

A klasszikus értelemben vett erkély olyan tartózkódótér, mely a homlokzat síkjából kinyúlik, tehát technikailag az épület tömegén kívül helyezkedik el. Ajtón keresztül megközelíthető és teljes értékűen használható. Általában 3 oldalról nyitott, tehát fal nem, csak korlát veszi körül.

A loggia - vagy magyarosan lodzsa - ezzel szemben nem lóg ki a homlokzatsíkból, az épület alapterületén belül helyezkedik el. 3 oldalról fallal védett, felülről fedett. Igény esetén (könnyebben) megoldható akár a teljes beépítése is.

Ez alapján könnyű megkülönböztetni a loggiát és az erkélyt egymástól. Ha kilóg - erkély, ha befelé nyúlik - loggia.

Természetesen mindenkinek egyéni preferenciáin múlik, hogy melyiket favorizálja. 

Az erkély esetében számolnunk kell azzal, hogy kevésbé lesz szél- és esővédett. Felső szint esetén méginkább gondoskodnunk kell arról, hogy tetőt építsünk az erkély fölé (amennyiben ez megengedett az adott épületen). Általában kisebb az alapterületük is, mint a loggiáé, de persze ez nem törvényszerű.

Kevésbé jól használható tárolófunkciókra a falak hiánya miatt, és beépítése is nehezített, sok esetben nem is nyerünk vele elegendő plusz teret lakásunkhoz. Ha nem építünk belátásgátló oldalfalakat, gyakran a mellettünk lévő lakások erkélyeiről átlátni, áthallani. Viszont a pozitív oldaláról is beszéljek, kis méreténél fogva kisebb beruházás lehet a felújítása, inkább a bútorozással, dekorációval tudunk játszani. Ezen felül a természetes fény beáramlását nem gátolja, a levegő áramlását nem befolyásolja, ami mindenképpen pozitív a praktikum szempontjából. Az erkély vizuálisan sokkal jobban kinyitja a lakást a környezet felé, mint egy loggia, nem befolyásolja a kilátást, ez különösen fontos lehet, ha szép panoráma veszi körül otthonunkat.

Ezzel szemben a loggia sokkal privátabb teret ad otthonunkhoz. Oldalirányba nem látunk senkit, esetleg csak hallani halljuk a mellettünk zajló történéseket. Az oldalsó falaknak köszönhetően sokkal szélvédettebb, a födémek miatt pedig egy egyszerű kis esőtető felszerelésével szinte teljesen esővédetté tehetjük. Amennyiben a társasházi szabályzat lehetővé teszi, könnyebben be is építhető, ha úgy érezzük, inkább plusz belső négyzetméterekre lenne szükségünk, legyen az akár egy kis hálófülke, vagy dolgozószoba. Ha nem is építjük be, oldalfalait ügyesen kihasználhatjuk megfelelően megválasztott tárolókkal, falikerttel. Ugyanakkor felújítása a falak és a nagyobb alapterület miatt drágább összköltséget vonhat maga után. Negatívumok terén ki kell emelni, hogy az épületbe befele nyúlás miatt a hálószoba/nappali, amelyhez a loggia kapcsolódik, várhatóan sötétebb lesz, mivel 1-1,5 méterrel beljebb helyezkedik el a külső falhoz képest. Az oldalfalak és a felső födém miatt a légmozgás is korlátozottabb lehet, így bizonyos időjárási helyzetekben a levegő kevésbé jár át rajta. A kisebb fénybejutás ugyan hátrány lehet, de nyáron ugyanez az árnyékoló hatás előnnyé válhat: a loggia csökkentheti a közvetlen napsugárzásból származó felmelegedést. 

Talán a pro-kontra soraimból kitűnik, hogy én inkább loggia párti vagyok. A privátabb hangulat, a maximális tárolókapacitás lehetősége számomra kecsegtetőbb, mint az erkély sajátosságai.

Bármelyik mellett is tesszük le voksunkat, okos megoldásokkal pihentető és nyugodt környezetet hozhatunk létre, mely egy kis kikapcsolódást nyújt a mindennapi rohanó életből.

A cikk egyes illusztrációi mesterséges intelligencia segítségével készültek.