Amikor eldöntöttem, hogy megvalósítom az álmomat, már az elején tudtam, hogy nagy hangsúlyt szeretnék fektetni a folyamatok kidolgozására. Napi munkámban mindig nagy szerepe volt az adminisztrációnak és az ügyfélkommunikációnak, így biztos voltam benne, hogy a vállalkozásomban is egyértelmű és egységes alapokat fogok lefektetni ezeken a területeken.

Kezdetben több tesztprojekttel foglalkoztam, amikkel gyakorlatot szereztem a látványtervezésben. Ezek fiktív elképzeléseken alapultak, amivel nem érhettem be, hiszen nem volt mögötte valós ügyfél, és bár több év tervezés állt már ekkor is a hátam mögött alkalmazottként, tudtam, hogy a saját hangomat kell adjam ebben a kissé új formációban, amit létrehozok. Ezért felkértem egy kedves barátnőmet, akkor még kollégámat, hogy az ő projektjén dolgozhassam ki a folyamatrendszerem alapvetéseit. 

Ez lett a 007-es projekt. 

Detti a férjével pár éve költözött egy családi házba, melyet ízlésük szerint újíthattak fel. Anyagi lehetőségeikhez mérten folyamatosan bútorozták be a házat és maradtak helyiségek, amik kevésbé voltak fontosak. Ilyen volt a hálószoba is.

Detti ekkor már 2 éve édesanya volt, az én kislányom pedig fél évvel korábban született, mint az övé, így jól tudtam, hogy egy szülőnek milyen fontos az a hely, ahol egy fárasztó nap után végre megpihenhet. A projekt kezdetén egy kérdőíven keresztül gyűjtöttem be az információkat, igényeket, majd egy online konzultáció keretén belül tisztáztunk minden részletet, amire szükség volt ahhoz, hogy elkezdjem a tervezést. A konzultáció vidám, bolondos hangulatban telt, hisz évek óta ismertük egymást, sokáig nap mint nap együtt is dolgoztunk. Bevallom, azért kicsit izgultam, hogy menni fog-e. És ment, mint a karikacsapás. Az addig elméleti struktúra életre kelt. 

A konzultáció után kezdődhetett a munka igazán izgalmas része. Az előzetes koncepcióvázlat elfogadása után részletesen kidolgoztam a látványt, és ezzel párhuzamosan az ügyfélkommunikációkat is konkretizáltam. Mivel már volt gyakorlatom a látványtervezésben és már a legtöbb funkciót magabiztosan használtam, így ez a tervezés igazi élmény volt számomra, ahogy egymás után elevenedtek meg a fejemben megszületett elképzelések. Bútorról bútorra, kiegészítőről kiegészítőre dolgoztam ki a tervet, míg végül teljesen összeállt a kép. 

Az ágy a fal közepére került, már csak mérete okán is dominálja a helyiséget, a mögötte mennyezetig futó, síkból kiemelkedő dekorfallal még nagyobb hangsúlyt kapott, hogy vizuálisan igazán hívogató legyen. 

Az ablak mellé került a munkaállomás, ami egészen kisméretű, de a tulajdonosok munkavégzéshez tökéletesen elegendő. A derékszöget nélkülöző sarkot legegyszerűbben egy méretre vágott munkalappal tudtuk kihasználni. 

Az ágy másik oldalára helyeztem el az olvasósarkot, melyhez egy kisméretű fotelt választottam és egy könnyen mozgatható kisasztalt, hogy szükség esetén egyszerűen áthelyezhető legyen. A falra semleges polcok kerültek, hogy ne vonják el a figyelmet az ágyról, hisz a hálószobában mégiscsak első a pihenés. Illetve egy akkumulátorról működő, áthelyezhető lámpa került a polcra, hogy az olvasáshoz fényt biztosítson, bármilyen pozícióban is tegyük azt. Mivel a már kész elektromos hálózatot nem szerették volna átalakítani, így inkább a tölthető megoldás mellett döntöttem, hogy a kábelezés ne rontsa el a látványt. 

Az ággyal szembeni falat sem szerettem volna üresen hagyni, főként, hogy a leendő TV-től viszonylag messze helyezkedett el a konnektor, így adta magát, hogy egy nagyobb területű falpanellel fedjem el a kábelezést. A TV alatti szekrény adott volt, illetve helyet kellett hagyni az időszakos ruhaszárításnak is, így itt szellősebb elrendezésre volt csak lehetőség.

A konzultáció során az előre összegyűjtött inspirációs képekkel térképeztem fel Detti ízlését, és volt egy kép, ami mindkettőnket egyaránt megfogott, már előre tudtam, hogy az a kép igazán tetszeni fog neki. Ezért fontos volt, hogy egy nagyon hasonló összképet alakítsunk ki az ágy és az azt körülvevő terület tekintetében. Korábban említettem, hogy az ágyat szerettem volna leginkább hangsúlyozni, ezt pedig a dekorfal után két egyszerű olvasólámpával tudtam elérni. Így egy esti, éjszakai fényviszonyban elképesztően hangulatos látványt nyújt a kellemes sárga fal és a síkból is kiemelkedő dekorfal összhangja. Mindez teljesen az ágyra szegezi a tekintetet, szinte már megszólít:
“Gyere, itt most megpihenhetsz.” 

Dettivel a lakberendezésben nagyon hasonlít az ízlésünk, így ezt a projektet igazán a sajátomnak érezhettem, és bár még némi időbe fog telni a megvalósítása, de biztos vagyok benne, hogy kiszolgálja majd a mindennapi igényeket és teret nyújt a pihenésre, feltöltődésre.

Az egész projekt során minden e-mailt kiküldtem, mint egy számomra ismeretlen ügyfél esetében tettem volna. A végső tervdokumentáció kiküldését viszont napokig halogattam. Nézegettem, vajon tetszik majd neki? Vajon így képzelte el? Végül kiküldtem. Válaszul egy rövid mondatot kaptam Dettitől: "Zsanett, ez egy csoda."

Drága Detti! Ezúton is köszönöm neked, hogy bizalmat adtál és végre láthattam, miről is szól igazán ez a szakma. Hogy a kérdésekből ötletek, az ötletekből megoldások lesznek. Hogy minden tér, elsősorban rólad, rólatok, de mégis kicsit rólam is szól.